Képfényező blog

Azt mondják, egy lány megszületik, és másnap elkezdi tervezni az esküvőjét… és ebben lehet is némi igazság. :) Ennek megfelelően sokféle lelki- és idegállapotban élik meg a menyasszonyok az esküvőjük napját, és ez érthető is. Láttunk persze már néhány mindent viccre vevő vőlegényt, humorukat aznapra kihegyező családot – de kevés annyira felszabadult és vidám menyasszonnyal találkoztunk eddig, mint Saci. :)

A családot kicsit megismerve kicsit érthetőbbé vált mindez (volt honnan örökölni :) ), de mindenképp jó alaphangot adott a napnak. Amire persze szükség is volt, mert eddig például az sem sűrűn fordult elő, hogy a temlom felé a menyasszony egy hófehér, muzeális értékű oldtimer Rolls-Royce hátsó ülésén induljon, de már a fotós sokat látott, de semmiképp nem muzeális értékű 20 év körüli Audijával érkezzen… és még a vontatókötél is előkerüljön útközben. :) Mindenesetre a virágdísz tetszett az orrom előtt, ilyen a következő esküvőre is megpróbálok majd kérni. :))

A templom, az eskütétel azért némi ünnepélyességet is csempészett az arcokra (a mosolyt nem feledve), és ez így is van rendjén – az este pedig aztán sok vidám pillanatot tartogatott még. Az esküvő képeiből készült zenés diavetítést a lentebbi képre kattintva láthatjátok:

Saci & Attila esküvői diavetítés

Általában jókedvű párokat fotózunk, de ritkábban fordul elő az, hogy szinte végig nevetik az egész fotózást, viccelődnek egymással és láthatóan nem zavarja őket két fotós jelenléte. Mariann és Attila ilyenek voltak. Mosolygós pár, naplemente, Vár, jókedv, gyönyörű égbolt és egy édes kisfiú is következik. És pénteken folytatjuk! :)

Az alábbi képre kattintva nézhetitek meg a zenés vetítést, lentebb pedig néhány válogatott képet a sorozatból.

Szeretek olyan esküvőkre menni, ahol már “visszahív” minket valaki a baráti körből. Azt jelzi, hogy legutóbb értékes munkát végeztünk. :)

A teljes utómunka-folyamat azért igényel még némi időt, de hogy addig se felejtsék el Saciék, mi is történt az esküvőn, egy rövid kis előzetest összeállítottunk. Az mindenesetre biztos, hogy az idei legvidámabb esküvőnk volt, alighanem a legtöbb emlékezetes történettel. :))

Tovább…

Szeretem a vidám, jókedvű embereket. Átragad rám is, és általában a környezetükre. :) És ha valakire, Saciékra ez mindenképpen igaz, így aztán szereztek nekünk egy tényleg kellemes nyári estét. Nem idén láttuk egymást először, találkoztunk már tavaly Regináék esküvőjén is egyébként – Regina pedig, mint sminktündér most szombaton is fontos ember lesz, ha jól tudom… :)

Bármilyen meglepő, korábban még sosem jártunk a Városligetben fotózni, de most körbejártuk Budapestnek ezt a részét is (szerettük, jó hely). Megkerültük a Vajdahunyad-várat, örültünk a lemenő nap fényének a mögötte elterülő parkban, és a naplementét már a Hősök tere mögötti kis tó partján néztük. A hol romantikusabb, hol tréfásabb hangvételű képekből készült diavetítést a lentebbi képre kattintva láthatjátok, a bejegyzés végére pedig összeválogattunk egy csokorra való képet.

Már csak pár nap az esküvőig, addig jó nézelődést mindenkinek! :)

Saci & Attila diavetítés

Régóta ismert barátokkal mindig minden más kicsit… szokatlanabb a helyzet, hogy mi fényképezünk. Mindkettőnknek. :) Mint ahogy az is szokatlan dolog, hogy vasárnap reggel 6-kor már a Duna-parton bóklásszon négy ember, néhány fotó kedvéért.

Nem is így kezdődött a dolog, de aztán Zsuzsiék felvetették a nosztalgia-villamost, azután Gergő a zenét (“Az első villamos”), és innen már minden ment magától: a nosztalgia-villamos nem jókor jár, és tömeg is lehet rajta; nézzük meg inkább ténylegesen az első villamost. No, hát így vetődtünk vasárnap hajnalban a Dunakorzóra, csak hogy Zsuzsi igazán hitelesen alakíthassa az álmos szerepet. :)

Mivel az eredeti terv az volt, hogy a mindannyiunk által szeretett Fonográf számhoz készüljenek képek – ebből lett a diavetítés is:

Zsuzsi & Gergő diavetítés