Arcachon egy francia városka az Atlanti-óceán partján. Dél-Franciaország, közelebből Aquitaine régió – Bordeax térsége, ha közeli nagyvárost kellene mondani. Ide is érkezett a repülő egyébként.

Node, ha túllépünk a földrajzon, legalább ilyen érdekes dolgokat találunk. :) Minthogy példának okáért arrafelé remek vörösborokat készítenek. Viszont a francia nyelv elsajátítása nélkül némi bátorságot igényel egy szimpla vacsora is – első este, az utazástól kissé fáradtan egy étterembe betérve például majdnem ettem egy lósteak-et, véletlenül persze. Szerencsére addigra elfogyott, így maradtam a heringnél. :)

A másnapi vacsora alkalmaváal már elmerészkedtem a kagylóig is (igaz, addigra otthonosan mozgó ismerős is akadt) – míg harmadnap, nem kifejezetten önszántamból az osztrigát is megkóstoltam. De ezt senkinek nem ajánlom, komoly lelkesedés kell a citrom hatására még mozgó kagylóizé lenyeléséhez… bár azt is el kell ismerni, lassan fél éve, hogy megettem, és még élek. :)

Arcachon maga egy ízig-vérig tengerparti város, a homokos strand mentén rengeteg szállodával, mögöttük vásárolgatós sétálóutca, majd feljebb, az egész picit emelkedő domboldalon egy kicsit régebbi, mediterrán villa-sor. Turizmus, konferencia-turizmus persze a fő hajtóerő – én is így vetődtem erre.

A tengerpart fehér homokja mellett pálmafás sétány, esténként giccses naplemente és fényképező külföldiek (pl. én), a kikötőben nyugodtan kolompoló vitorlások. Szóval ilyen hely maga Arcachon. Legközelebb visszamennék hosszabb időre úgy, hogy napközben nem egy konferencián ülök – és megnézném a környéket is. A borszaküzlet kínálata alapján van néhány Château, szőlővel, pincével körülvéve – eszembe jutottak a valaha látott “Bor, mámor, Provence” című film képei… :)