Képfényező blog

Azt mondják, egy lány megszületik, és másnap elkezdi tervezni az esküvőjét… és ebben lehet is némi igazság. :) Ennek megfelelően sokféle lelki- és idegállapotban élik meg a menyasszonyok az esküvőjük napját, és ez érthető is. Láttunk persze már néhány mindent viccre vevő vőlegényt, humorukat aznapra kihegyező családot – de kevés annyira felszabadult és vidám menyasszonnyal találkoztunk eddig, mint Saci. :)

A családot kicsit megismerve kicsit érthetőbbé vált mindez (volt honnan örökölni :) ), de mindenképp jó alaphangot adott a napnak. Amire persze szükség is volt, mert eddig például az sem sűrűn fordult elő, hogy a temlom felé a menyasszony egy hófehér, muzeális értékű oldtimer Rolls-Royce hátsó ülésén induljon, de már a fotós sokat látott, de semmiképp nem muzeális értékű 20 év körüli Audijával érkezzen… és még a vontatókötél is előkerüljön útközben. :) Mindenesetre a virágdísz tetszett az orrom előtt, ilyen a következő esküvőre is megpróbálok majd kérni. :))

A templom, az eskütétel azért némi ünnepélyességet is csempészett az arcokra (a mosolyt nem feledve), és ez így is van rendjén – az este pedig aztán sok vidám pillanatot tartogatott még. Az esküvő képeiből készült zenés diavetítést a lentebbi képre kattintva láthatjátok:

Saci & Attila esküvői diavetítés

Újra teljes esküvői bejegyzéssel jelentkezünk, mégpedig Reginával és Sándorral, akik már nem is számítanak annyira friss házasoknak… :) – már bő egy hónapja élvezhetik a házasságot.

Csömörön kezdtük a napot Regiéknél, ahol nagy volt a nyüzsgés. Sándor nyugodtan és elegánsan érkezett meg, mire Regi elkészült. Elég sokat utaztunk mindannyian aznap, Alcsúttól kezdve megjártuk Etyeket és Biatorbágyot, hol autón, hol lovaskocsin. Sok volt a könny, a mosoly, a boldogság és a jókedv; nekünk pedig könnyű dolgunk volt egy ilyen szép menyasszonyt fotózni.

Rengeteg kép készült; ennek egy igen kis szelete került a zenés vetítésbe, amit az alábbi képre kattintva nézhettek meg. Alatta további képek láthatóak a napról.

Különleges alkalom a barátainkat fényképezni. Kicsit izgatottabb az ember, még jobbat akar, még inkább mindent észrevenni, semmiképp nem szeretne csalódást okozni. Így volt ez eddig mindig; egy ideje már egyáltalán nem izgulok az esküvők előtt, de barátoknál azért meg-megkörnyékez az érzés. Persze nagy előny is, hogy ismerem a menyasszonyt (bár erre azért mindig figyelünk, ezért is a sok előzetes találkozó, fotózás, …). De ezen túl ismerem a családot, a barátok közül sokakat, sokkal otthonosabban mozoghatok mindenütt, az emberek kevésbé éreznek idegennek/kívülállónak.

Ilyen alkalom volt Kriszti és Hanno esküvője is. Izgatottak voltunk, nagyon készültünk, tervezgettünk, aztán elkezdődött… és persze minden picit máshogy alakult, mint gondoltuk – de egy esküvőn ez így van jól. :) Viszont ott voltunk a Képfényező csapatból mindhárman, mert sok feladatunk volt: Juli még a tanú szerepében is helyt kellett álljon… :))

Az alábbi képre kattintva látható az esküvő képeiből készült diavetítés – csak dőljetek hátra, keressétek meg a fülhallgatót / kapcsoljátok be a zenét, és várjatok egy pici türelemmel, amíg betöltődik a vetítés!

Kriszti & Hanno diavetítés

Fotó: Attila & Eszter & Juli

Ritával és Gáborral egy repceföld közepén, majd a Balaton partján találkoztunk nemrég. Azóta eltelt néhány nap esküvői várakozással, majd még jópár nap az elkészült fotók válogatásával és kidolgozásával… és a mai nap elkészült az esküvő történéseit elmesélni hivatott diavetítés, mely az alábbi képre kattintva érhető el:

Diavetítés: Rita & Gábor esküvői képeiből

A Bece-hegyi kis kápolna szívet melengető légköre lesz az, amire sokáig emlékezni fogunk… Mind a helyszín (kis fehér falú kápolna a szőlő közepén, rálátással a Balaton keszthelyi medencéjére), mind az esküvő, a fogadalom maga. Ahogy Gábor mondta: kicsit “meg voltak szeppenve”. Kicsit még mi is… :)

Ami elsőre beugrik, az a házikolbász, amivel Zoli papája kínált. A sorakozó kábelek és műszerek a szobában. A ragasztópisztoly, amivel Zoli gyorsan korrigált egy pici szakadást a ruhán. A nagy nyugodt ház fent a hegyen. Nem volt rohanás. Rékát a nővére sminkelte, ekkortájt készült az egyik kedvenc képem a tavalyi esküvők sorából.
Jó volt őket otthon látni, megismerni a családot, érteni a későbbi mosolyokat, könnyeket.

A kreatív fotózást egy számukra fontos helyszínen ejtettük meg – a Műegyetem infoparkjában. Folyosókon, előadókban, ahol az elmúlt években sokszor megfordultak. Azt hiszem, ettől volt igazán különleges ez a nap, hogy tényleg róluk szólt. Nem volt erőltetett és túlzásokba eső. Egyszerű volt és őszinte, sok kis mozzanattal, ami rájuk jellemző. A helyszín, a kerti szertartás, a nővér köszöntője, a kollégák hihetetlenül ötletes ajándéka, az előtérben lévő kis fotókiállítás, a férfiak “dobócsokra”.

Réka és Zoli azóta fél éves házasok, ezúton is további sok örömteli házas hónapot kívánunk nekik! :)

A képre kattintva látható a slideshow-juk, lejjebb pedig egy válogatás a képekből.